Hiraganák kialakulása és használata: a japán írás igazi alapköve

Ha valaki azzal ül le hozzám az első órára, hogy „szeretnék japánul tanulni, de az írás ijesztő”, szinte mindig ugyanazzal kezdem: nyugi, a hiraganával indulunk, és ez a japán írás legbarátságosabb része. A japán hiraganák egy zárt, negyvenhat alapírásjegyből álló írásjegyrendszert alkotnak, aminek — ellentétben a kandzsikkal — tényleg van vége. Ha végigmész rajta, kész vagy vele, és onnantól bármit el tudsz olvasni fonetikusan.

Ebben a cikkben nem csak felsorolom az írásjegyeket. Megnézzük, hogyan alakult ki a hiragana írásrendszer, mire jó pontosan, hogyan viszonyul a katakanához és a kandzsikhoz, milyen hibákat vétenek a kezdők, és bemutatom azt a magyar memóriamondókát — az „Akasztana ha majré van” mondókát —, amivel a sorok sorrendje néhány nap alatt bevésődik.

A japán nyelvnek eredetileg nem volt saját írása. Az első írott emlékek kínai írásjegyekkel készültek, méghozzá két módon: vagy a jelentés miatt használták a kandzsit, vagy pusztán a hangzása miatt. Ez utóbbi volt a man'yōgana, amit a 8. századi Man'yōshū verseskötetről neveztek el. Itt egy-egy kínai írásjegy már nem a jelentését hordozta, hanem egyszerűen egy japán szótagot jelölt.

A gond csak az volt, hogy ez rettenetesen körülményes. Egyetlen rövid szótag leírásához néha tizenöt vonást kellett húzni. A Heian-korban (794–1185) a másolók és a levelezők elkezdték egyre folyékonyabban, kurzívan írni ezeket az írásjegyeket, míg végül a formák annyira leegyszerűsödtek, hogy önálló írásjegyrendszerré váltak. Így született meg a hiragana.

• 安 → あ (a) — a kurzív írás fokozatosan lekerekítette a vonalakat.
• 以 → い (i) — a jobb oldali elem lemaradt, csak a lendület maradt meg.
• 宇 → う (u) — a tető alatti rész összeolvadt egyetlen ívvé.
• 衣 → え (e) és 於 → お (o) — ugyanez a folyamat, csak más kiindulóponttal.

Érdekes kultúrtörténeti csavar, hogy a hiraganát sokáig „onnade”, azaz „női kéz” néven emlegették, mert a hivatalos, kínai műveltséget igénylő szövegeket a férfiak kandzsival írták, míg az udvarhölgyek naplókat, verseket és regényeket alkottak hiraganával. A világ egyik első regénye, a Gendzsi szerelmei (Muraszaki Sikibu tollából) éppen ezért nagyrészt hiraganával íródott. Vagyis a japán irodalom aranykorát pont az az írásrendszer hordozta, amit ma a kezdők tanulnak először.

Az írásjegyek akkor rögzülnek igazán, ha valaki azonnal visszajelez a vonássorrendre és az olvasatokra. Ezt gyakoroljuk együtt a japán nyelvórákon Budapesten és online, ahol minden hétre kapsz személyre szabott íráshoz kötött feladatot is.

A hiragana nem „egyszerűsített japán”. Egy éles, pontosan körülhatárolt funkciója van a modern nyelvben: a nyelvtani vázat írjuk vele. Ha a kandzsi a mondat izomzata, a hiragana az ízület, ami mozgatja. Nézzük konkrétan, mi mindenre kell.

• Nyelvtani végződések (okurigana): 食べる, 読みます — a tő kandzsi, a ragozás hiragana.
• Partikulák: は, が, を, に, で, へ, と, も, から, まで — ezek jelölik a mondatrészek szerepét.
• Segédigék és udvariassági formák: です, ます, ました, たい, ない.
• Olyan szavak, amelyeknek nincs elterjedt kandzsija, vagy amelyeket hagyományosan kanával írnak: きれい, とても, ちょっと.
• Furigana: apró hiraganák a nehéz kandzsik fölött, hogy tudd, hogyan kell olvasni őket.
• Gyerekkönyvek és kezdő tananyagok teljes szövege.

Egy mondaton ez látszik a legjobban: 私は毎日日本語を勉強します。Itt a 私, 毎日, 日本語 és 勉強 kandzsi, minden más — は, を, します — hiragana. Ha csak a kandzsikat ismernéd, sejtenéd a témát, de nem tudnád, ki csinál mit kivel. A hiragana adja a mondat logikáját.

Ezért mondom mindig, hogy a hiragana nem „letudandó előszoba”, hanem maga a nyelvtan olvashatóvá tétele. Aki bizonytalanul olvassa a kanát, az később a nyelvtant is bizonytalanul fogja érzékelni, mert nem látja azonnal, hol végződik a szótő és hol kezdődik a rag.

És most jöjjön a kedvenc trükköm, amit szinte minden tanítványom használ. A hiragana táblázat nem véletlenszerű: tíz sorba (行, gyō) rendeződik, és a sorok sorrendje kőbe vésett — ezt hívják gojūon rendnek. Ez a sorrend adja a szótárak, a névsorok, a menetrendek és a hivatalos listák rendezését is Japánban, tehát nem elég ismerni az írásjegyeket, a sorrendet is tudni kell.

A sorok kezdőmássalhangzói: —, K, S, T, N, H, M, Y, R, W. Ezt magyarul úgy jegyezzük meg, hogy „Akasztana ha majré van”. Bontsuk szét:

• A — az あ sor: あ い う え お (magánhangzók, mássalhangzó nélkül).
• KA — a か sor: か き く け こ.
• SZ — a さ sor: さ し す せ そ (figyelem: a し ejtése „si”, nem „szi”).
• TA — a た sor: た ち つ て と (a ち „csi”, a つ „cu”).
• NA — a な sor: な に ぬ ね の.
• HA — a は sor: は ひ ふ へ ほ (a ふ inkább „fu”-szerű, lágy ajakréssel).
• MA — a ま sor: ま み む め も.
• J(A) — a や sor: や ゆ よ (csak három tag).
• R(É) — a ら sor: ら り る れ ろ (a japán „r” a magyar r és l között van).
• VAN — a わ sor: わ を, plusz a magányos ん.

Vagyis: A-KASZ-TA-NA HA MAJ-RÉ-VAN → A, KA, SZA, TA, NA, HA, MA, JA, RA, WA (+N). Ha ezt a mondatot háromszor kimondod, már tudod a japán ábécé teljes gerincét. Innen már csak azt kell hozzátenni, hogy minden soron belül a magánhangzók sorrendje mindig ugyanaz: a – i – u – e – o.

A tanítványaim jellemzően így csinálják: az első nap megtanulják a mondókát és az あ sort, majd naponta két sort vesznek hozzá. Öt-hat nap alatt megvan az egész táblázat, egy hét gyakorlás után pedig már folyékonyan olvasnak kanát. Aki csak véletlenszerű kártyákkal tanul, annak ez általában három-négy hétbe telik, mert nincs benne rendszer.

A memóriakutatás régóta tudja, hogy nem az elemek számától nehéz valamit megtanulni, hanem attól, hogy hány független egységre bomlik. Negyvenhat különálló írásjegy iszonyú soknak tűnik. Tíz sor, soronként öt, előre ismert magánhangzóval viszont már kezelhető szerkezet. A mondóka pontosan ezt csinálja: egyetlen magyar mondatba tömöríti a tíz sor sorrendjét, így a fejedben egy fogas lesz, amire felakaszthatod az írásjegyeket.

• Csökkenti a mentális terhelést: 46 elem helyett 10 csoportot kell fejben tartani.
• Sorrendet ad: enélkül nem tudsz japán szótárban vagy névsorban keresni.
• Előre jelezhetővé teszi az írásképet: ha tudod, hogy a か sorban vagy, a か-hoz hasonló formákra számítasz.
• Előkészíti a ragozást: a japán igeragozás sorokban mozog (書く → 書きます → 書かない), tehát a sorlogika később nyelvtani eszközzé válik.

Ez az utolsó pont a legfontosabb, és sokan lemaradnak róla. Amikor később az igeragozásnál a 書く ige átmegy 書かない, 書きます, 書けば alakba, valójában a か sor mentén sétálsz: か – き – く – け – こ. Aki már az első héten belsővé tette a sorokat, annak a ragozás nem magolás lesz, hanem logika. Erről bővebben is írtam az igeragozásról szóló cikkben.

A hiragana az egyetlen olyan pont a japán nyelvben, ahol néhány nap befektetés hónapokat spórol később. Amíg rómadzsival (latin betűs átírással) tanulsz, addig három hátrányod van egyszerre: rossz kiejtést rögzítesz, nem látod a nyelvtani határokat, és minden valódi japán anyag zárva marad előtted.

• Kiejtés: a japán mora-alapú, minden kana egyforma hosszú. Rómadzsiban ez láthatatlan, kanában automatikus.
• Hosszú magánhangzók: おばさん (nagynéni) és おばあさん (nagymama) — egyetlen あ a különbség, és kanában rögtön látod.
• Kettős mássalhangzó: きて (gyere) és きって (bélyeg) — a kis っ jelöli, rómadzsiban gyakran elsikkad.
• Önállóság: az első naptól tudsz szótárazni, feliratot olvasni, tananyagot használni.

Az órákon ezért az első két-három alkalom nagy része kanaolvasás és kanaírás, párhuzamosan az első párbeszédekkel. Nem várunk vele, mert a beszéd és az olvasás egymást erősíti: amit kimondasz, azt könnyebben felismered leírva, és fordítva.

Tizenöt év tanítás alatt kirajzolódott néhány visszatérő buktató. Ha ezeket előre ismered, hetekkel gyorsabban haladsz.

• Rómadzsi mankó: az írásjegy alá odaírod latin betűvel. Két hét múlva a latin betűt olvasod, a kanát nem. Inkább lassan olvass, de kanát.
• Hasonló alakok összekeverése: さ és ち, ぬ és め, は és ほ, る és ろ, わ és れ. Ezeket párban érdemes gyakorolni, nem külön.
• A partikulák kiejtése: a は partikula „wa”, a へ partikula „e”, a を pedig „o”. Csak partikulaként, egyébként ha, he, wo.
• Vonássorrend figyelmen kívül hagyása: nem sznobéria, a helyes sorrendtől lesz olvasható a kézírásod és felismerhető az írásjegy a szótárappok rajzfelismerőjében.
• A kis つ elhanyagolása: っ nem díszítés, hanem egy teljes mora szünet.
• Túl korai kandzsizés: sok kezdő két nap kana után kandzsira ugrik, és utána mindkettő bizonytalan marad.
• Csak felismerés, írás nélkül: aki soha nem ír kézzel, az sokkal lassabban rögzíti a formákat.

Nézzünk konkrét mondatokat, ahol a hiragana szerepe azonnal látszik. Olvasd el hangosan mindegyiket — a kimondás fele a tanulásnak.

• わたしは がくせいです。— Én diák vagyok. A は itt partikula, tehát „wa”.
• きょうは あついですね。— Ma meleg van, ugye? A ね a beszélgetés lágyító eleme, csak hiraganával létezik.
• ともだちに てがみを かきました。— Írtam egy levelet a barátomnak. Itt a に és a を mutatja a szerepeket.
• この りんごは とても おいしい。— Ez az alma nagyon finom. A とても és az おいしい tipikusan kanával írt szavak.
• きって を かって ください。— Vegyél bélyeget, kérlek. Figyeld meg a kis っ-t kétszer is.

Egy egyszerű napi rutin, amit ajánlani szoktam az első hétre: reggel öt perc mondókaismétlés és két új sor kiírása kézzel, este tíz perc olvasás gyerekkönyvből vagy kanás tananyagból. Nem több, de minden nap. A hetedik napon próbáld elolvasni egy japán étlap kanás részeit — meg fogsz lepődni, mennyi minden összeáll.

Személyre szabott, beszédcentrikus japán nyelvórák online és Budapesten.