Igeragozások szerepe a japán nyelvben: a három igecsoport logikája

Ha egyetlen dolgot kellene kiemelnem, ami eldönti, hogy valaki eljut-e a beszélt japánig vagy megreked a bemutatkozásnál, az az igeragozás. Nem a kandzsi, nem a szókincs — az igék. A japán mondat végén dől el minden: hogy múlt idő-e, tagadás-e, kérés-e, tiltás-e, udvarias-e vagy baráti. Az ige hordozza a mondat teljes hangnemét.

A jó hír, hogy a japán igerendszer meglepően szabályos. Nincsenek személyragok, nincs nemek szerinti egyeztetés, nincs többes szám az igén. Aki az angol rendhagyó igékkel megküzdött, itt sokkal kevesebb kivétellel találkozik. Összesen két igazán rendhagyó ige van az egész nyelvben.

A japán igék három csoportba sorolhatók, és minden ragozás azon múlik, melyik csoportba tartozik az adott ige. Ezért az első dolog, amit egy új igénél megtanulsz, nem a jelentés, hanem a csoport.

• 1. csoport (szabályos, godan igék): a szótári alak mássalhangzó + u végződésű: 書く, 読む, 話す, 飲む, 待つ, 買う.
• 2. csoport (félig rendhagyó, ichidan igék): a szótári alak -iru vagy -eru végű, és a る előtti szótag i vagy e magánhangzós: 食べる, 見る, 起きる, 寝る.
• 3. csoport (rendhagyó): mindössze kettő — する (csinálni) és 来る (jönni).

A magyar szakirodalomban a godan igéket szokás „szabályosnak” hívni, mert öt magánhangzós fokozaton mozognak (godan = öt fok), és teljesen kiszámíthatók. Az ichidan igék „félig rendhagyók” abban az értelemben, hogy egyszerűbben ragozódnak, de a besorolásuk néha megtévesztő. A harmadik csoport pedig a két igazi kivétel.

A nyelvtani szerkezetek attól válnak automatikussá, hogy élő beszélgetésben használod őket. Pontosan erre épülnek a beszédcentrikus japán nyelvóráim, ahol az új ragozást még ugyanazon az órán saját mondataidban mondod ki.

Ez a legnépesebb csoport. Az elnevezés onnan jön, hogy az igető utolsó szótagja végigsétál a kana sor öt fokán: a – i – u – e – o. Itt kapcsolódik vissza a hiragana táblázat, amiről a hiraganás cikkben írtam: ha ismered a sorokat, a ragozás magától adódik.

Vegyük a 書く (kaku, írni) igét, ami a か sorban mozog:

• 書か + ない → 書かない (nem írok) — a fok.
• 書き + ます → 書きます (írok, udvarias) — i fok.
• 書く — szótári alak, u fok.
• 書け + ば → 書けば (ha írok), 書ける (tudok írni) — e fok.
• 書こ + う → 書こう (írjunk) — o fok.

Ugyanez működik minden godan igénél: 読む → 読まない, 読みます, 読む, 読めば, 読もう. A minta azonos, csak a sor változik. Ha ezt egyszer megérted, több száz igét tudsz ragozni fejben, magolás nélkül.

A godan igék jellemző végződései: く, ぐ, す, つ, ぬ, ぶ, む, る, う. A múlt idejű és て alakok itt hangtani egyszerűsítéseken (onbin) esnek át, erről bővebben a て alakról szóló cikkben írok.

Ez a csoport a tanuló legjobb barátja: egyszerűen leveszed a végződő る-t, és odateszed, amit akarsz. Nincs magánhangzó-váltás, nincs hangtani módosulás.

• 食べる → 食べます, 食べない, 食べて, 食べた, 食べれば, 食べよう.
• 見る → 見ます, 見ない, 見て, 見た, 見れば, 見よう.
• 起きる → 起きます, 起きない, 起きて, 起きた.
• 教える → 教えます, 教えない, 教えて, 教えた.

A buktató a besorolás. Nem minden -iru/-eru végű ige tartozik ide! Vannak álruhás godan igék, amelyek úgy néznek ki, mint az ichidanok, de nem azok. Ezeket egyszerűen meg kell jegyezni, szerencsére nincs belőlük sok, és mind gyakori szó.

• 帰る (kaeru, hazamenni) → 帰ります, NEM „帰ます”.
• 入る (hairu, belépni) → 入ります.
• 走る (hashiru, futni) → 走ります.
• 切る (kiru, vágni) → 切ります — szemben a 着る (kiru, felvenni) igével, ami ichidan: 着ます.
• 知る (shiru, tudni) → 知ります.
• 要る (iru, kelleni) → 要ります — míg az いる (létezni) ichidan: います.

Az egész japán nyelvben mindössze két igazán rendhagyó ige van: する és 来る. Cserébe ezek a leggyakoribbak, és a する szinte végtelen számú összetett igét alkot főnevekkel.

• する → します, しない, して, した, すれば, しよう.
• 来る → 来ます (kimasu), 来ない (konai), 来て (kite), 来た (kita), 来れば, 来よう. Figyeld meg: a kandzsi ugyanaz, az olvasat változik!
• する összetételek: 勉強する (tanulni), 電話する (telefonálni), 説明する (magyarázni), 予約する (foglalni).

A 来る olvasatváltása tipikus hibaforrás olvasás közben: 来ます kimasu, de 来ない konai. Ez az egyetlen ige, ahol a kandzsi alatti hang ennyire mozog.

A japánban nem a szórend, hanem az igealak hordozza az információ nagy részét. Ugyanaz az igető teljesen más társadalmi helyzetet jelöl attól függően, hogyan ragozod. Egy rosszul választott alak nem nyelvtani hiba, hanem társasági baklövés lehet — erről bővebben az udvariassági szintekről szóló cikkben.

• Idő és mód: 行く (megyek), 行った (mentem), 行かない (nem megyek), 行きたい (szeretnék menni).
• Udvariasság: 食べる (baráti) vs. 食べます (udvarias) vs. 召し上がる (tiszteleti).
• Képesség: 話せる (tudok beszélni), 読める (el tudom olvasni).
• Kérés és engedély: 待って (várj), 待ってください (várjon kérem), 見てもいい (megnézhetem?).
• Feltétel: 行けば (ha megyek), 行ったら (ha majd megyek), 行くなら (ha már úgyis mész).
• Szenvedő és műveltető: 言われる (mondják nekem), 待たせる (megvárakoztatok valakit).

Ez az oka annak, hogy az óráimon az igeragozás sosem táblázatmagolás. Minden alakot azonnal beszédhelyzetben gyakorlunk, mert az agy a használatból tanulja meg, nem a listából.

• Az igecsoport meg nem tanulása. Ha nem tudod, godan vagy ichidan, minden ragozás tippelés lesz.
• Az álruhás godan igék (帰る, 入る, 走る, 知る) ichidanként ragozása — ez a leggyakoribb kezdő hiba.
• A する összetételek külön igeként kezelése: 勉強します, nem „勉強す”.
• A 来る olvasatváltásának figyelmen kívül hagyása.
• Az udvarias ます alak túlhasználata a mellékmondatban: 食べますとき helyett 食べるとき a helyes.
• Tagadás keverése: godan igénél 飲まない, nem „飲みない”.
• Csak írásban gyakorlás. A ragozás akkor válik automatikussá, ha hangosan, sokszor kimondod.

Nézzük ugyanazt a mondanivalót különböző alakokban, hogy lásd, mennyire mást jelentenek.

• 毎日日本語を勉強します。— Minden nap japánul tanulok. (udvarias jelen)
• 昨日日本語を勉強しました。— Tegnap japánul tanultam. (udvarias múlt)
• 今日は勉強しません。— Ma nem tanulok. (udvarias tagadás)
• もっと勉強したいです。— Szeretnék többet tanulni. (vágy)
• 日本語が話せるようになりました。— Elértem, hogy tudjak japánul beszélni. (képesség + változás)
• 友だちと話しましょう。— Beszélgessünk a barátommal. (felszólító-invitáló)

Egy gyakorlat, amit minden tanítványomnak adok: válassz ki tíz gyakori igét, és írd le mind a hatot alakot mindegyikhez — szótári, ます, ない, て, た, たい. Aztán alkoss mindegyikkel egy saját mondatot a saját életedről. Ez a hatvan mondat többet ér, mint húsz oldal táblázat, mert személyes és kimondható.

Személyre szabott, beszédcentrikus japán nyelvórák online és Budapesten.